Mexikó példátlan jogi sikert könyvelt el: két amerikai bírósági ítélet is megerősítette, hogy ezentúl perbe foghatja a tengerentúli fegyvergyárakat. Ehhez bizonyítania kell, hogy a területén tevékenykedő drogkartellek a szomszédos országból származó fegyvert használtak a gyilkosságaikhoz.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Mexikó már három éve próbálja bíróság elé állítani az amerikai fegyveripart, amely gyilkos termékeivel látja el a helyi bűnbandákat. A közelmúltban két győzelmet is ünnepeltek a közép-amerikai országban: az amerikai bíróságok először ismerték el, hogy egy külföldi állam beperelhet egy hazai fegyveripari szereplőt a lőfegyver-kereskedelemben játszott szerepe miatt, és kártérítést követelhet. Így bizonyíthatóvá vált, hogy az amerikai gyártók nagyrészt felelősek a kábítószer-kereskedelemért.
Mexikó becslése szerint az országba évente közel félmillió fegyver érkezik illegálisan az Egyesült Államokból. Tíz gyilkosságból hatot lőfegyverrel követnek el, amelyek szinte mindegyike az északi szomszédból származik. A 2021 óta tartó jogi csata iránt még az államokban is jelentős volt az érdeklődés.
Mindkét amerikai párt vezetése hagyta, hogy a fegyveripar aláássa országa biztonságát, és káoszt teremtsen otthon és külföldön – szögezte le még tavaly nyáron véleménycikkében Michael Bloomberg médiatulajdonos a nevét viselő hírportálon.
Joe Biden elnök kormánya akaratlanul is súlyosbítja azt a problémát, amelyet meg akar oldani, vagyis a migránsválságot a déli határon, amelyet azzal tetéz, hogy elősegíti az erőszakos fegyveres bűncselekmények számának a megugrását Latin-Amerikában – írta Michael Bloomberg.
Az Egyesült Államokból exportált félautomata tűzfegyverek mennyisége 2016 óta több mint duplájára nőtt. Amint azt a Bloomberg News vizsgálata feltárta, ezek az eladások nagy nyereséget hoztak a fegyveriparnak, miközben káoszt teremtettek az egész régióban, beleértve az amerikai-mexikói határt. Míg az amerikai gyártók gyakran adnak el fegyvereket kormányoknak és biztonsági cégeknek, azok könnyen megtalálják az utat a feketepiacra, és a bűnözők kezébe jutnak.
Az amerikai kormány távolról sem törekszik arra, hogy megállítsa a régió fegyverválságát, hanem még bűnrészes is benne – állapította meg Bloomberg, aki a 2000-es évek elején New York-i polgármester is volt. A probléma Donald Trump elnök adminisztrációjával kezdődött, amely 2020-ban elvette a fegyverexport engedélyezési folyamatát a nemzetbiztonsági aggályok miatt benyújtott kérelmek felülvizsgálatáért felelős külügyminisztériumtól, és átadta a kereskedelmi tárcának. A National Rifle Association, a Nemzeti Fegyverszövetség a váltást a Trump-adminisztráció eddigi legfontosabb fegyverpárti kezdeményezésének nevezte.
A megfigyelők már az ügynökségváltás előtt figyelmeztettek arra, hogy a fegyverkiviteli kérelmek 95 százalékából hiányoznak a szükséges információk, és még az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályait sem ellenőrzik megfelelően. A kormánynak meg kell tiltania a kivitelt az olyan országokba, ahol korrupt és elnyomó bűnüldöző szervek, valamint biztonsági erők vannak.
Az ezekbe az államokba való értékesítés olyan problémákat okoz, amelyek elkerülhetetlenül begyűrűznek az Egyesült Államokbais. Rövidlátás azt gondolni, hogy a fegyverek tömeges eladása ezeknek a nemzeteknek előnyös az amerikaiak számára.
A cikk végén a szerző leszögezte, hogy túl sok politikus fél a fegyverlobbitól, ezért teljesíti a parancsát, aminek a közbiztonság – és most a határvédelem – látja a kárát. Michael Bloomberg a pályája során mind a két nagy amerikai pártban, a demokratában és a republikánusban is megfordult, jelenleg függetlenként politizál.
Mexikóban „történelmi jelentőségűnek” tekintették a mostani sikert: a bostoni (Massachusetts) és a tucsoni (Arizona) szövetségi bíróságon még az amerikaiak többsége is megtapsolta a közép-amerikai állam jogi győzelmét. Mexikó azt szeretné elérni, ha szabályoznák ezt az amerikai iparágat, amely mind a polgári mészárlásokban, mind a fentanilválságban érintett.
„Az Egyesült Államok most már tudja, hogy felfegyverzi a kartelleket, amelyek az egyik leghalálosabb kábítószerrel árasztják el az országot” – mondta Jonathan Lowy, a Mexikót ebben a vitában képviselő amerikai ügyvéd, aki a bíróságokon huszonhét éve harcol az iparág ellen.
A mexikói külügyminisztérium olyan jogi és politikai stratégiát alkalmazott, amellyel a jövőben a fegyvergyárakat az eddigi gyakorlat megváltoztatására sarkallhatja. A perek alatt azzal érvelt, hogy az amerikai fegyveripar „szándékos marketingstratégiákat alkalmazott, amelyek vonzók a bűnözői csoportok, különösen a mexikóiak számára”. Olyan katonai tervezésű fegyverekről van szó, amelyek könnyen átalakíthatók automata tüzelésűre. Ráadásul a markolatuk dizájnja is vonzó, mivel megjelennek rajta a drogkultúra alakjai és a mexikói nemzeti szimbólumok, kezdve a zászlóval vagy a Guadalupei Szűzanyával, az ország legismertebb vallási jelképével.
A Colt’s fegyvercég, amely nyolc másik gyártóval együtt a mexikói panasz célpontja volt, a Colt 38-as revolver három modelljét gyártja – El Jefe, El Grito és Emiliano Zapata –, amelyek markolatára ezeket a képmásokat és a mexikói forradalmárnak tulajdonított mondatot vésték: „Jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni”.
A Barrett fegyvergyártó pedig olyan 50-es kaliberű puskákat készített, amelyek képesek a páncélzatot is porrá zúzni. Ilyen fegyverrel lőtték le Rio Bravótól délre a hadsereg helikoptereit.
A legmodernebb amerikai kézifegyvereket előbb lehet látni mexikói bűnözők kezében, mint hogy az Egyesült Államokban megjelentek volna.
„A bostoni fellebbviteli bíróság január végén elismerte, hogy ezek a magatartások illegálisak: az iparágnak nincs »abszolút mentessége« a Mexikóba irányuló illegális fegyverkereskedelemmel szemben” – magyarázta Alejandro Celorio Alcántara, a mexikói külügyminisztérium jogi tanácsadója.
A bostoni fellebbviteli győzelem az első áttörést jelenti az amerikai fegyveripar erődítményén, a George W. Bush elnök által 2005-ben jóváhagyott, a fegyverek törvényes kereskedelmének védelméről szóló törvényen (PLCAA), amely mentesíti a fegyveripart minden felelősség alól. Első fokon, 2022 szeptemberében Mexikó kérelmét nehéz szívvel utasította el Dennis Saylor bíró, aki ítéletében azt írta: „Annak ellenére, hogy a bíróság jelentős empátiát érez a mexikóiak iránt, köteles tiszteletben tartani a törvényt.”
Egy másik mexikói panasz, ezúttal Arizonában, amelyet március 24-én egy bíróság elfogadhatónak ítélt, öt fegyverboltot vett célba, amelyek készleteit mexikói narkókartellek vásárolták fel. A tényállást itt is mindkét ország bírósága megállapította. Egy tanulmányból az is kiderült, hogy az Egyesült Államokban működő fegyverboltok közel felének a mexikói eladásoktól függ a túlélése.
Míg Arizonában vagy Texasban csak egy jogosítványra van szükség a fegyverek vásárlásához, addig
Mexikóvárosban az egyik legszigorúbb a törvénykezés e területen. Az egész országban mindössze egyetlen fegyverbolt van (!), amely évente kevesebb mint 50 engedélyt ad ki,
mégis az ottani bűnbandák katonai lőfegyverrel veszik fel a harcot az őket üldözőkkel szemben.
Az eredeti panasz két európai céget is támadott: az olaszországi Berettát és az osztrák Glockot, amelyek a fegyvereinek egy részét szintén az Egyesült Államokban értékesítik. Mexikó azonban a bírósági eljárás helyett úgy vélte: együttműködhet az európai gyártókkal, hogy több információt kapjon a fegyvereladásokról – magyarázta a külügyminisztérium jogi tanácsadója.
„Nem tudjuk, hogy hány európai fegyver jut el Mexikóba azáltal, hogy azokat az Egyesült Államokban adják el. Azt viszont tudjuk, hogy AK–47-es gépkarabélyokat gyártanak Kelet-Európában, elsősorban Romániában. Európában más a megközelítésünk, az Egyesült Államokkal szemben viszont a jogrendszeren keresztül vezet az út” – tette hozzá a kormánytanácsadó, aki a francia Le Monde-nak nyilatkozott.
A jogi győzelmek után a mexikóiak álmodozni kezdtek: „A harc nem az Egyesült Államokban való legális fegyverek eladása ellen folyik, hanem azért, hogy az ipar olyan felelős gyakorlatot alkalmazzon, ahogy az autóipar teszi. Elképzelhető, hogy egyszer a fegyvertulajdonosoknak ugyanolyan biztosításuk lesz, mint az autótulajdonosoknak?” – tette fel a kérdést Alejandro Celorio Alcántara.
Jonathan Lowy ügyvéd szerint az amerikaiak támogatják ezt a felfogást, de azonnal hozzáfűzte: „Kétlem, hogy a fegyveripar magától, jogi lépések nélkül megváltozna. Talán a mexikóiak megkapják azt, amit mi sosem.”
Az amerikaiak lőfegyverek iránti szerelme töretlen. Az Egyesült Államokban a fegyvergyártók az elmúlt húsz évben több mint 139 millió lőfegyvert értékesítettek kereskedelmi forgalomban. A Bloomberg szerint ma több mint négyszázmillió kézifegyver van az amerikai polgárok tulajdonában. Az elmúlt években többször is megdőltek az eladási rekordok: 2019-ben több mint 28,36 millió lőfegyvert értékesítettek, míg 2020-ban 39,65 milliót – derült ki az FBI hivatalos adataiból. Ugyanebben az időszakban 71 millió darabot importáltak, szemben a mindössze 7,5 millió exportált lőfegyverrel – ami jól jelzi, hogy az országban mennyi fegyver áll rendelkezésre.
A fegyveripar hihetetlen bővülésen ment keresztül: 2000-ben 2222 fegyvergyártó cég működött az országban, 2020-ban pedig 16 963. A kereskedelmi forgalomba szánt lőfegyverek éves termelése is meredeken emelkedett: a 2000-es 3,9 millióról 2020-ra 11,3 millióra. A csúcsot pedig 2016-ban érte el 11,9 millióval.
Az amerikaiak a számos lövöldözésben használt félautomata puskákat (AR–15 típusúak) részesítik előnyben. De népszerű a rendőrök által használtakéhoz hasonló, olcsónak, pontosnak és könnyen kezelhetőnek tartott 9 mm-es félautomata pisztoly is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/EFE/Francisco Guasco
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Rogán szankcionálása nem jogi, de még csak nem is politikai kérdés, hanem hadüzenet. Arról szól, hogy akkor is támogatjuk a magyar ellenzéket, ha odahaza beledöglünk. Így is lett!
Ez igazán elegáns búcsú volt! Még lenne pár ötletünk arra a listára!
Még mindig Kanada annektálása a téma. Trudeau ideges.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
Már a jövő háborúira készülhetnek Ázsiában.
A futótüzekhez rég hozzászokott már Los Angeles népe, de a mostani tüzek drámai léptékben nyaldossák a kaliforniai óriásváros különböző környékeit. Magyar utazót kérdeztünk a helyszínről!
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
Villámlás, mennydörgés is előfordulhat, miközben több mint 10 Celsius-fokkal esik vissza a hőmérséklet.
